Eső
Ott kint szálas eső,csorran a csorba eresz.Őszi tücsök makacsúl,szűntelenűl neszez. Itt bent már egyedülnézem, mit vet a fény:bálna-e, hattyú-e vagyszép mesebeli lény? Óra ketyeg, már éjszakakullog a szembeni dombon.Alszik a kis ház, alszik akét kutya is a rongyon. /Fazekas László/
Őz
Őzsuta sétál zöld ligetben,hóra elé szénám kitettem,szélfogót vontam a csutából,ne szenvedjen a szél fogától. Kényesen lépked karcsú lába,besétál szívem udvarába,ropog, topog selymes gyepére,rájár gazdája tenyerére. /Fazekas László/
Tücsökdal
Zöld-arany erdőnbúvik az árnyék,perdül a tisztásszólal a síp; hallod-e jószág,fény-szüle csillag,fény-szüle csillagtancdala hív. Most, kicsi zergém,szökj le a sziklásbú magasáról,rúgjad a port: két deli szarvadágabogáraszínarany almátültet a hold. /Garai Gábor/
Vakondkergető
Tarló rögököncsigaház,kutya-csont!törzs közt alagút,belebútta vakond. Gyűjtött szaporántelelőgabonát,fonnyadt gyökerekfödözikkapuját… /Garai Gábor/
A bohóc köszöntője
Jancsi bohóca nevemCintányér atenyerem. Orrom krumpli,szemem szén,Szeretném haszeretnél! Velem nevetsz,ha szeretsz,Ha nem szeretszelmehetsz! Szívem, mint acégtábla,ruhámra vanmintázva. Kezdődika nevetés,Tíz forint afizetés. Ha nincs pénzed,ne nevess.Azt nézd innenelmehess! /Gazdag Erzsi/
A csavargó füstgyerek
Kémény száján füstgyerekerre-arra tekereg. Uzsgyé! Apja nem látja,elindul a világba. Szellő-szekér arra jár.Kocsisára kiabál: „Jó lenne, ha felvennél,s egy faluig elvinnél!” „Egy faluig? Kettőig!Elviszlek a felhőkig!” A felhőkig elvitte,s az egyikre letette. Most is ottan sírdogál,soha haza nem talál. /Gazdag Erzsi/
A kis kakas rézgarasa
Elgurult egy rézgaras.Fölkapta egy kiskakas. Ha fölkapta, jól tette,a bögyébe betette. De a bögye kidobta,mérges lett a kakasra. Összeszidta a kakast.„Búzát adjál, ne garast!” Kiskakas a piaconbúzát vett a garason. Ezt adta a begyének,most már békén megélnek. /Gazdag Erzsi/
Keltegető
Föld mélyén szendergő,csillagfürt, ébresztő!Ébresztő csing-ling-lingszél szárnyán záport hint. Álomból ébredvefölnyílik fénykelyhe,fénykelyhe fölnyílik,csengőszó hallatszik. Szendergő vadrózsa,házadban alszom ma,szép orcád tündöklő,szirmodról álom jő. /Hétvári Andrea/
Pillangó
Pillangó korombanpipacson forogtam.Pirosló szoknyábantáncomat így jártam. Búcsúztam anyámtól,hogyha jött a zápor,szirmok közt akárholelrejtett a sátor. Lepkeként pilléztemvirágok kelyhében,mesélő kertekbenhold fényét rejtettem. Réteken regéltemhetedhét mesékben,egyszercsak megnőttem,tündér lett belőlem. /Hétvári Andrea/
Katica
Kicsi vagyok, mégse félek,tarka mezőn éldegélek.Hátam piros, mint az alma,hét kis pöttyöt láthatsz rajta.Hívhatsz engem Katicának,fürgén szálló kisbogárnak.S hogyha pihenek az ágon,vagy egy apró vadvirágon,óvatosan felemelhetsz,csengő hangon énekelhetsz,ujjacskádra felsétálok,aztán gyorsan tovaszállok. /Tóth Anna/
