Katica

Kicsi vagyok, mégse félek,
tarka mezőn éldegélek.
Hátam piros, mint az alma,
hét kis pöttyöt láthatsz rajta.
Hívhatsz engem Katicának,
fürgén szálló kisbogárnak.
S hogyha pihenek az ágon,
vagy egy apró vadvirágon,
óvatosan felemelhetsz,
csengő hangon énekelhetsz,
ujjacskádra felsétálok,
aztán gyorsan tovaszállok.

/Tóth Anna/

Megosztom ezt a bejegyzést:

Share on facebook
Share on twitter
Share on email